• Palást, a régió legrégibb lakott települései közé tartozik. A talált leletek bizonyítják, hogy a település már a bronzkorszakban létezett.
  • A falu neve egy  II. Géza (1141–1162) által 1156-ban  kiadott oklevélben bukkan fel „Plast”alakban, ami egyben a Honti Főesperesség első írásos említése.
  • 1217 - ben a barsi várjobbágyok közül Bors vitéz, egy Váradon lakó várjobbágy fia, a szentföldi hadjárat  alatt tanúsított vitézségéért, a Hont megyei  Palást falut kapta  II.András  (1205–1235) királytól.
  • 1230 - ban királyi rendelet folytán a község dézsmáját a zólyomi uradalomhoz fizették.
  • 1232 - ben II. András  magyar király, a falut a  megyerendszer  kialakulása után a zólyomi várbirtokhoz  csatolta.
  • 1281 - ben egy régi oklevél szerint már  Palástnak volt temploma, amelyet  Szent  György tiszteletére szenteltek fel 1299 - ben.
  • 1331 - ben Egy másik oklevél már egy kőtemplomról tesz említést.
  • 1331 - ben  Besnyő  Gergely a helység  nagy földesura volt . Palásthy  Bors bitófán kivégzett  fiainak birtokrészét szerezte meg.
  • 1342 - ben az  Ipolyság – Palást - Litava  útszakaszon már vámhivatalok álltak. A faluban vámszedőhely volt, népessége egyre növekedett.
  • 15. században  (1400-as évek) Alsó -, Közép -, és Felső - Palást elnevezés  volt ismeretes.
  • 16. században a falunak  már politikai szerepe volt, mert  1544 - től  1552 - ig a vármegye itt  tartotta közgyűléseit.
  •  A tatárok visszavonulása után, két évszázaddal később, újabb veszedelem közeledett: a törökök  elindultak Európa meghódítására.
  • 1552 - ben I.Ferdinánd királynak nagy nehézségek árán sikerült  10 000 főnél is nagyobb sereget öszszeverbuválnia.A királyi had fővezérévé Teuffel Mátyást (Erazmust) nevezte ki akit a magyarok csak Ördög Mátyásnak hívtak. A sereg kilenc egységből alakult:a teljes létszám 10 850 fő, ebből 9100  tüzér és gyalogos és 1750 lovas. Ali pasa 10 000 fős csapatával  az Ipoly völgyén át  vonult észak  felé. A királyi had Teuffel vezetésével Egegen várta, a késői parancs miatt  Fülektől érkező vármegyei hadakat és a bozóki ágyúkat. Ali török vezér magához ragadta a kezdeményezést,és elindult Teuffel serege elébe, Túr irányába. A palásti ütközet kezdetén  augusztus 9-én a keresztény hadak, német ágyú golyója halálra sebesítette Dessewffy német tisztet és lovát. Másnap 10.- én, a csata legjavában  folyt amikor a keresztények egyik lőportárszekere felgyulladt, és az éktelen  robbanás több löveget  a tüzé rekkel együtt a levegőbe repített. A magyar csapategységek még hősiesen védekeztek, de további vezéreik (Borsány Miklós, Rozsony Kristóf, Suly Farkas) szemük láttán elhulltak. Sbardelatti  Ágoston váci püspök is,karddal a kezében esett el. Sforzia Pallavicini az olasz seregek élén a végsőkig kitartó an küzdött, az ő seregéből is sokan életüket vesztették. Az olaszok lemészárlásával a küzdelem végleg eldőlt. Azon a helyen ahol Sbardelatti püspök elesett, a Palásthy család egy kis kápolnát állíttatott.
  • 1625-ben kelt okiratból is kiderült, hogy Ali pasa a győztes palásti csata után ugyan elvonult, de a falu ettől kezdve a török uralom alatt sínylődött.A falu 300 forint sarcot fizetett a töröknek, hogy templomában imáit háborítatlanul végezhesse. A török portyázók lovaikat oda be ne kössék,és semmi módon meg ne szentségtelenítsék.
  • 1634-ben Szűgy és palásti földesurak,képviselői között kötött szerződés értelmében,Abonyi János és felesége Francisca asszony, a Nógrád megyei  Gyarmati végházban  lakozók adják emlékezetül  mindenkinek értésére, hogy ők adtak egy öreg ötmázsás harangot a Felső-, Közép,- és Alsó Palástiaknak. A nagyharang zálogként  huszonöt  magyar forintért, kalandos úton került el  Szűgyről  Palástra.
  • 1659-ben  a három   Palást birtokosainak a kérésére, Gedey Péter szolgabíró, és Vajda  Albert esküdt vezetésével tárgyaltak a Palást és Alsó-Rakonca közötti  határ  megjelöléséről. E perben Koháry  István földbirtokos, Demén  Péter nevű 104 éves jobbágya tanúként elmondta, hogy (drégely) Palánkon állomásozó törökök, egy alkalommal  Korpona alá  indultak portyára, Paláston  keresztül. Szemendy Gáspár nevű bozóki hadnagy néhányad magával a falun túl elállta a török útját, miközben a „hajdukjai  egy törököt meglőttek". A palánki bég a rakoncai bírót  lecsukatta volna, de a bíró azzal mentegetőzött, hogy a törököt Palást határában lőtték le. Az akkorbeli bíró  Konc Ambrus a nagyságos  uraknak beismerte, hogy hát mitagadás  biz az ő határukban  történt a haláleset. Vallomásában  ugyanígy ismertette az esetet a kókai Buday János földbirtokos, Nagy Balázs  Gergely nevű jobbágya is. A palásti bíró önként vállalta, a falu határán  történt gyilkosság  tragikus következményeit. Rakonca  felé, Palást mezsgyéjén a palásti bírót a törökök karóba húzták.Ezen a helyen a falusiak magas fakeresztet emeltek, és elnevezték Vereskeresztnek. ( a Veres nem színt jelent, hanem véreset jelöl)
  • 1860 és 70-es években, egy újabb kastélytulajdonos  Bencze Bálint, messze vidékekről hozott kőművesekkel, szesz és sörgyárat  építtetett  a kastély és a templom közötti terület déli oldalán. De hengermalmot és nagy magtárakat is építtetett a faluban.
  • 19. század  második felében 1870 - körül, épült  az Ivánka - kúria klasszicista stílusban.
  • 1890 - ben  Varjú Sándor helyi plébános  kezdeményezésére épült a templom alatt, az egykori római katolikus népiskola épülete, Palásthy Pál püspök támogatásával.
  • 1898 július 3-án vasárnap ünnepelte papságának ötvenedik évfordulóját a fölszentelt sareptai püspök Palásthy  Pál. Ez alkalommal  felszentelte az általa építtetett díszes román stílusú  templomot,(amely a  harmadik,) Varjú Sándor helyi plébános segítségével.
  • 1902 - június 29-én tartotta első szentmiséjét a falu szülötte  Szűcs  Gyula felszentelt kispap. Később mint esperes-plébános Ócsa nagyközségben (Magyarországon) szolgált 1916-tól a haláláig  1957-ig.
  • 1905 - ben  Molnár  János gazdasági gépiparos, gép és asztalosműhelyt  nyitott a falu közepén. Több ügyes kezű falusi embernek adott munkát. (most Fáma butik)
  • 1914 július 28-án kirobbant az I.világháború. A falunkból is sok katonának alkalmas férfit vittek el a háborúba, más országok harctereire.
  • 1916 - ban a  Palásthy  kastélyt  az  Eszterházyaktól, a német származású  nagybirtokos, Maximilian Berg  (Miksa) báró  vásárolta  meg. Obuch Mihály erdőtanácsos,  lett a báró uradalmának a vezetője.
  • 1918 - október 28-án felbomlott a vesztes  Osztrák-Magyar Monarchia. Ezzel egyidőben megalakult az ideiglenes Csehszlovák köztársaság. A csehek megszállták  a Felvidéket,és elcsatolták  Magyaror-szágtól, köztük  Palást községet is. A cseh diplomácia mesterkedéseit, hazugságait, hamisítványait a nagyhatalmak elfogadták. A határt úgy húzták meg, hogy az egymilliónyi  felvidéki  magyar  etnikumot nem vették figyelembe.
  •     - november 11-én hivatalosan befejeződött az  I.világháború, a fegyverszünet  elfogadásával, amelyben 62 palásti  katona  halt  hősi  halált.
  • 1919 - ben  az l.világháborúban eltűnt  Dankó József  volt iskolaigazgató helyére a palásti  iskolaszék, Varsányi  Istvánt  választotta  meg a  magyar  iskola  igazgató-tanítójának   és a templom  kántorának. Szlovák iskola abban az időben még nem volt.
  •     - december 27-én, Ivánka  István, Hont vármegye volt főispánja letartóztatására küldött cseh katonák érkeztek házába, az  Ivánka-kúriába. A katonák  Besztercebányára akarták  hurcolni, és tömlöcbe vettetni az öregurat.A hazafias lelke magyar büszkesége,nem tudta elviselni a cseh megszállás szégyenét,terhét. Ezért tiltakozott, írt és beszélt ellene mindenütt. Mivel nem akart a cseh rendszer rabjává válni,ezért a szobájába vonult, és fegyvere által vetett véget életének. Elhunyt testét, a palásti öreg temetőben, helyezték el örök nyugalomra december 29-én. Élt  65 évet.
  • 1920  június 4-én a trianoni  békeszerződés   résztvevői   megtárgyalták, és  jóváhagyták a  háborúban vesztes  Osztrák-Magyar  Monarchia, szétesése után  létrejött  Magyarország új határait,valamint a kivált  Szlovákia  területének  integrációját az újonnan  keletkezett  Csehszlovák köztársaságban.
  • 1924 március 25-én  Münchenben  meghalt a  Palásthy kastély volt tulajdonosa  Maximilian von Berg báró 64 éves korában. Halála előtt a kastélyt és a palásti birtokot, nevelt fiának (2.felesége fia) Augusto Neufforge bárónak adta nászajándékul.
  • 1929  március 6-án, a palásti hívők gyűjteményéből vásárolt harangok, faluba szállítása  hatökrös szekérrel történt, majd a templom  előtt  dr.Horváth  Zsigmond  helyi plébános, ünnepélyes keretek  közt felszentelte,és megáldotta őket a palásti hívők jelenlétében.
  • 1930 - ban a fiatal báró hozzáfogott a kastély környékének az átépítéséhez. Elsőként a kastély és templom közti terület,alsó részén álló régi szesz és sörfőzde öreg épületének a lebontását kezdte meg. Az épületből kibontott téglát, később a fürdőmedencét körülvevő falba építették be. A templom oldali terü    leten pedig hosszú fűthető üvegházat építtetett. A kastély előtt szép virágos kertet  létesített. A kastélykert jobb oldalán  fürdőmedencét, és a terasz  alatt útat, és mellette sziklakertet épített. Az útról, kőből építettek lépcsőket a teraszok  alatti gyümölcsös  ligetbe. A keménykövet a falu  határában  gyűjtötték össze. Az építkezéseken a falu szakemberei és munkásai dolgoztak. A liget túlsó oldalán, a hosszú kőfalkerítés mellett teniszpálya,és öltöző  épült. (most tornaterem van a helyén) A további területen a kőfal mentén a Szentháromságig, angolparkot létesített,benne pávamadarakkal. A második teraszban egy nagy kőhordó körül hat kis kőhordó volt elhelyezve, a kártyázni, borozgatni, szórakozni vágyók részére. A nagy kőhordó, az új helyén most is látható, az útmenti kastélykert alsó teraszában.
  • 1932 - április 16-án Janovszki István 18 éves regruta, a katonai sorozásról hazatért. Barátaival, szecskavágás közben véletlenül a jobbkeze  ujjait levágta. Fájdalmában és bánatában belegondolt, hogy így már nem lehet katona,és a falusi szeretője sem lehet már az ővé. Értelmetlennek látta fiatal életét. A messzi Drázga szőlőhegyére futott, és ott az apja kunyhójában rejtegetett fegyverével szíven lőtte magát. Utána rohanó barátai, már nem tudták a bekövetkezett tragédiát megakadályozni, így barátjuk meghalt.
  • 1933 - as évvel kezdődően nyílt új munkalehetőség a palástiak számára,amikor elkezdték Horné Semerovce - Plášťovce - Lučenec  és  Plášťovce - Ip.Uľany  közutak építését. Az útépítéseket a  LANA és a BRAMBERGER  cégek  munkásai építtették, nagyon alacsony  1,50 Kčs órabérért. A munkások  jogos béremelés  követeléseit, a napi 10 óra leledolgozott kemény munkáért, nem voltak hajlandóak a  cégek vezetői megfizetni. Ahelyet az elégedetleneket, elbocsájtással fenyegették meg.
  • 1934 január 23-án hunyt el 85 éves korában Varjú Sándor, községünk volt plébánosa és lakosa. A falu első díszpolgára,és elismert ornitológus volt. A plébános úr három utódot  is  hagyott a faluban. Nyíltan,  az egyházi  hatóságok előtt is,képmutatás nélkül bátran vállalta az apaságot. A palásti hívek ezért  egyetlen  elmarasztaló szót  sem mondtak rá. Az új temetőben, akkor Paláston szolgált plébános, dr.Horváth Zsigmond temette el. A falu valamennyi hívő lakosa kísérte el utolsó útjára a szeretett plébánost.
  • 1935 - májusban és júniusban az  új utak építkezéseire, így Palástra is, utazott  Klement  Gottwald  elvtárs. Ő, mint  a  CSKP  képviselője a  munkásvezetőkkel  találkozott. A tanácskozások befejezése után rövid időn belül 3000 munkás kezdett el  sztrájkolni országszerte. Gottwald  elvtárs vezetése mellett, a sztrájk győzelemmel végződött, és a  kapitalisták kénytelenek voltak a  munkások órabérét  1,50  Kčs-ről  2.10  Kčs-re  felemelni. A munkások nagyra becsülték  Gottwald elvtársat, és a kiharcolt bérüket.
  • 1936 - július elején a faluban és a környékén, súlyos pusztítást okozott, a felhőszakadás következtében megáradt  Litva patak. Egyes házakban 85 cm magasan állt a víz. A házakból, az udvarokból, istállókból, az árvíz  kisodorta a bútorokat, ruhákat és  rengeteg háziállatot. A falu lakosságának egy  része földönfutóvá, hajléktalanná vált. Rokonoknál, barátoknál, de még a pincéknél is kerestek, menedéket.
  • 1937 - ben a faluban már több autótulajdonos volt. Augusto Neufforge  helyi bárónak, 3 gépkocsija volt. Hatvanger Pál  volt a báró parádés kocsisa. Varsányi István  kántor-igazgató úrnak  egy TATRA 57 A, tipusú, jobboldali kormányú  4 - személyes fekete autója volt. Zölley István közjegyzőnek  egy AERO sportautója volt. A Csehszlovák  köztársaság autóútjain, akkor a baloldali  közlekedés volt alkalmazva.
  • 1938 - őszén, cseh agitátorok jelentek meg a faluban, s szavazatokat akartak kicsikarni a lakosságtól, amellyel azt  bizonyították volna, hogy a nép többsége  Csehszlovákiához  akar tartozni. A falu  lakosai azonban ellenálltak, kitartottak magyarságuk és Magyarország mellett.
  • 1938 - november 2-án a  bécsi döntés értelmében a  Felvidék  magyarlakta területének egy részét viszszacsatolták az  anyaországhoz, Magyarországhoz. A trianoni borzalmas  békediktátum ember ellenes merényletét próbálta  helyrehozni ez az első bécsi döntés.
  • - november 9-én délelőtt a Csehszlovák Hadsereg  utolsó katonája is elhagyta  Palástot. Délután a Magyar Néphadsereg határvadász egységei vonultak be, és ünnepélyes keretek közt elfoglalták a falut.  Az  ideiglenes országhatárt a Vereskeresztnél a Brézóárok képezte. A faluban megmaradt egy határvadász őrs 20 magyar katonával, szálláshelyük a falu elején,a Gombaček-féle kocsma volt (alsókocsma), és egy csendőrőrs  hat  magyar csendőrrel, akik a csendőrlaktanyában maradtak elszállásolva. ( a bírói iroda melletti épületben)
  • 1939 - elején Varsányi István iskolaigazgató kezdeményezte,a magyar iskola mellett,egy szlovák nyelvű osztály megnyitását. Akkor a lakosság létszáma 2044 fő volt, és még  kevés szlovák család élt a faluban, így probléma volt 15 gyereket összeszedni egy osztály indításához. A szlovák osztály első tanítója, a felsőtúri  Ján Gubáš lett, és az osztály a későbbi óvoda épületében volt. (most bádogosműhely)
  • - március 15-én a magyar - csehszlovák országhatár  kiigazítása történt, Cúth József  falubíró jelenlétében. Az új országhatárt a Vereskereszten túl,a Lisinc árok mentén határozták meg és jelölték ki az Államhivatal kiküldött szakemberei. A falu közepén volt a falubíró irodája, mellette volt a csendőrőrs épülete,és Zölley István közjegyző irodája.A háborús emlékmű közelében volt Csányi Vince kocsmája,az udvarában a mozi és kultúrterem épülete. A főút mellett egy élelmezési és fogyasztási szövet ezet, és egy ruhabolt volt. Tovább az úton Boháč József vegyesárú boltja, szemben Varga József kisüzlete volt. A kis üzlet épülete , Vajda Pál kúreája területén állt (és áll ma is). A Kálvária  hegy alatt a Juraj  Zmeškall kastélya állt. Most az épület romjai látható csak. Tovább az úton az utcasarkon  volt a Jánosík kocsma,vele szemben az Írásék hengermalma. A templomutca elején volt Langer Jakab zsidó üzletes fűszer,vas és rőfös kereskedése,és raktárépülete.A szomszédházban lakott és dolgozott Ruzsónyi  Pál suszter és cipészmester. A falu alsó részén volt egy cipőbolt-Cikta  néven (most kisüzlet). Átellenben a  nagyépületben  működött  Michal Gombaček kocsmája,és boltja. A mellette lévő kis  házban volt  Cúth József boltja. Arrébb volt  Bábel Sándor, fogyasztási és értékesítő szövetkezete, a felesége pedig  takarékszövetkezetet  működtetett. A jegyzőnek, a papnak, és a tanítónak  ekkor már volt telepes rádiója.
  • 1939 - szeptember 1-én Németország  kirobbantotta a II. világháborút, Lengyelország megszállásával. Sok palásti fiatalnak kellett bevonulnia katonának a háborúba, a frontra.
  • - az új  magyar honvédelmi  törvény az egész  iskolai ifjúság számára  kötelezővé tette a leventeszolgálatot, így  Paláston is megalakult a  leventemozgalom. Varsányi István nemcsak iskolaigazgató, és kántor, de leventeoktató is volt. Tanította  a leventéket a  morzé-abc alkalmazására. Léván a palásti leventék az első  helyezést érték el a morze-jel  versenyen !
  • - októberben,a világháború veszélye miatt, Argentínába költözött a báró Augusto Neufforge családjával együtt. Itt hagyva a falura a kastélyát, a bútorokat, a berendezést. A báró földjein,az erdőkön, mezőkön a báró uradalmi erdőtanácsosa Obuch Mihály gazdálkodott tovább. Az uradalom 30 kocsist, ugyanannyi  bérest, 3 juhászt, 2 kanászt és több  más cselédet  alkalmazott. A munkaadó ugyan változott,de a munkások sorsa nem lett jobb.Reggel 5-töl dolgoztak,de keresetük akkor sem haladta meg a havi 200-250 Kčs-t. A fizetésük mellé még kaptak némi anyagi juttatást is:gabonát, tejet, bort, tűzifát.
  • 1940 - ben a palásti iskola  8 diákja kirándulásra utazott vonattal Ipolyságról Budapestre Varsányi István igazgatóval. Megnézték a város nevezetességeit  a belvárosban és Budán, aztán hazavonatoztak.
  • 1941 - ben az igazgató  22 gyerekkel 2 szekéren korán reggel Ipolyságra utazott,  majd onnét vonattal folytatták még útjukat Budapestre. Takáts Karolina és Varsányi Aranka tanítónőkkel nemcsak  az Állatkertben, hanem az Angol Parkban is elszórakoztak. (vidámpark elődje) Estére  villamossal  Budára utaztak a szálláshelyre. Majd másnap tovább nézegették a nagyváros látnivalóit. Este vonattal, visszautaztak Ipolyságra,majd szekereken hazazötyögtek Palástra, ahol a szülők már várták a gyerekeiket.
  • 1942 - június 4-én Hont vármegyében rendezett népművelési napok egyikét a honti palócok legjellegzetesebb községében  Paláston  tartották meg. A népművelési napoknak  az  egyik legfontosabb  célja volt, hogy  a községek  ősi  népi szokásait, táncait, dalait, balladáit, népviseletét bemutassa.
  • -  július 26-án, a községünk lakosai és az Ócsa-i vendégek jelenlétében,a főtéren ünnepélyes  keretek  között, felavatásra került  az I.világháborús emlékmű, és a magyar zászló. Az ócsaiak 120 tagú  küldöttséggel  képviseltették  magukat. A magyar zászlót, az ócsai fiatalok, 20 fiú és lány, ajándékozták Palást községnek, és Ócsa nagyközség esperes-plébánosa dr.Szűcs Gyula (palásti születésű) áldotta és szentelte meg. A zászlófelvonás alatt a magyar humnuszt, az ócsai levente zenekar játszotta  el.
  • -  az év közepétől Antal Gyula, a vasárnapok délutánjain mozit üzemeltetett, filmvetítést végzett a Csányi kocsma udvarában álló kultúrteremben. Kiss Pál volt a segítőtársa.
  • 1943 - elején  megalakult a faluban  önkéntes alapon a  leánylevente  mozgalom. A 17 fős csoportban volt 13 éves iskolás lány is, de már  férjezett  fiatalasszony is.
  • - április 11-én a leventelányok főzőtanfolyam záróvizsgája volt a kastélyban.Ez alkalomból rendezett ebéden részt vett vitéz Béldy Alajos altábornagy, dr.Kokas Eszter egyetemi magántanár, és számos  meghívott katonai és polgári előkelőség.
  • - Az  Ipolyságon  megrendezett  Honti  Napokon a palásti tánccsoport  a mártogatós  táncot  mutatta be. Szikora János bácsi dudás, dudaszóval kísérte a táncot.
  • 1943 - júliustól  háborús időszak kezdődött, a  SAS - os behívókkal  (Sürgős, Azonnali, Soron kívüli) rémítgették a katonaköteles férfiakat. Az ország bizonytalan gazdasági helyzete miatt bevezetésre került a jegyrendszer az élelmiszerre, ruházatra és a lábbelire.
  • 1944 - es év  folyamán a falu határában a Konyerád tetőn (248m),volt egy katonai légvédelmi megfigyelő és vészjelző állomás,10 fővel és állandó szolgálattal.A telefonnal felszerelt helység mellett hat méter magas kilátó torony állt.A magyar légvédelmi őrs parancsnoka Csányi Vince szakaszvezető, és helyettese Kiss István (Berec) tizedes  volt.
  • - augusztustól többször mutatkoztak partizán egységek a községünk  határában.Főhadiszállásuk az erdőben, Bile és Csábrágpuszta között a Táborpuszta tetőn volt.Többször indítottak partizánháborút,a faluban megbúvó németekkel szemben. A lakosok egy része a pincéknél talált megbízható óvóhelyet. Itt kellett megszületnie a hónap elején Pásztor  Imre kislányának is, Margitkának. Egyes gazdák az istállókban az állataik mellett maradtak.Mások nap mint nap lopakodtak be a házaikhoz,az állataik megetetésére.Pásztor Bertalant ilyen lopakodás  közben érte golyótalálat Alsokon, a kertjében.
  • - szeptember 4-én délután 5 óra körül motorbiciklin  érkező két géppisztolyos partizán lefegyverezte a rakoncai államhatáron szolgáló 2 magyar határőrt.Tovább hajtottak, és a temető közelében, 4 magyar csendőrt  megadásra  kényszerítettek. Később amikor  visszavonultak, a leszerelt  határőröknek visszaadták fegyvereiket és távozva megjegyezték nekik, hogy csak német katonákat kerestek.
  • - szeptember közepén, a templomi harangokért idegenek érkeztek.  Zölley  István falujegyző jelenlétében, a templom kis és nagyharangját a helyszínen összetörték. (120 + 640 kg) Felrakták és elszállították az öntődébe, ahol  háborús fegyverek, lövedékek gyártására használták fel. A toronyban csak a lélekharang  maradt meg. (ezzel csengettek, és jelezték, hogy a faluban meghalt valaki )
  • - szeptembertől Karácsonyig  a templom alatti iskola épületében, és a kultúrteremben ahol szintén iskola volt, német katonák voltak beszállásolva. Tanítás,oktatás ekkor már nem volt. A kastély alatt a kertben, akkor a teniszpálya  mellett egy kör  alakú építmény volt, talán a teniszezőknek öltöző lehetett. Ott tanítottak felváltva: Dióssy Gyula, Piacsek Lajos tanító bácsik, Kanyó Magda és Takáts Karolina tanító nénik. Könyvek, irkák sehol.Magyaráztak, felolvastak,énekeltettek minket. A teniszpályát alkalmanként a diákok is használták labdajátékokra. (Varsányi Viola diáklány emlékei)
  • 1944 - október 15-én este, egy partizán járőr felrobbantotta a Rakonca  felé vezető úton a  vizesárok feletti hídat. A magyar katonák siettek megjavítani a megrongálódott hídat, és átjárhatóvá tenni.
  • - december 9-én hajnalban  riadót fújtak a németek, iskolákban, a kastélyban és  a kultúrteremben ahol megszálltak.Rögtön csomagoltak és gyorsan elhagyták a községet. A szálláshelyeiket megrongálva, rendetlenségben hagyták el, emiatt még nem lehetett ott tanítani.
  • - Megyesi Sándor, decemberben a faluban  dúló harcok alatt, a Hitlen árokba  menekülve,  egy aknára lépett, az felrobbant, és kioltotta az életét. Középkorú ember volt.
  • - december 14-én estefelé a faluból visszavonuló németek,felrobbantották a Korpona patak feletti nagy betonhídat, a Szalatnya felé vezető úton. Mint a colostok, úgy csuklott a vízbe a híd.
  • - december 15-én jöttek be községünkbe a felszabadító orosz csapatok, az első orosz harckocsi és sok-sok gyalogos. A falu népe ismét a pincékhez menekült, óvóhelyet keresni.Valóságos földi pokol  lett a községben, amikor a gyújtó lövedékek  több háztetőt  felgyújtottak. Ekkor  ismerkedhetett meg a falu népe a borzasztó „Sztálinorgona” hangjaival és  lövedékeivel.
  • - id.Vincze József a házukból menekült volna a pincéhez a családja után.Amint kilépett az útra, golyólövedéket kapott, és az éppen arra haladó orosz tank  az árokba sodorta élettelen testét. 43 éves fiatal ember volt, felesége és a 2 gyereke  hiába várta apjukat  a pincénél. Aknázás  következtében  a  harcok alatt, egy civil  személy  Szikora Imre, súlyos lábsérülést szenvedett.
  • - A szomszédfalu Rakonca,a németek kezén volt még. Repülőik naponta szálltak át a falu fölött, a megtalált orosz ütegeket bombázták. A megüresedett  Palásthy kastély egy részét, az orosz katonák kórházként használták. Kis Imre palásti lakos lábsérülését is itt ápolták, gyógyították.
  • - december 18-án újabb támadást indítottak németek a falu ellen. Egy gránát találat megrongálta a templomtornyot a tető pléhezetét, főleg a déli oldalon.A sok golyólövedék rostává lőtte és lyuggatta. Majd  gyengült a német alakulatok ereje. Megtudták,hogy az oroszok nagy csapatösszevonást szerveznek  Ipolyság felől, ezért ők is újabb  erősítést  hoztak a faluba.
  • - december 20 és 26-án az oroszok a födémesi útkereszteződésnél lőttek ki egy német tankot. A jalsói kanyarban szintén német harckocsi volt ártalmatlanná téve. Egy orosz harckocsit is felrobban tottak a  Búri-malom közelében a németek, és megégett vele együtt a mellette álló ház is. A faluban egy orosz teherautó aknára futott, és felrobbant.
  • - december 29-én délután  ágyútűz közepette  megindult a támadás a németek ellen. Bevonultak a felszabadító ukrajnai hadsereg katonái, és a német alakulatokat a Vysoké Pole  hegyhágón túl kergették. Malinovskij marsall  volt a 2. Ukrán Front  parancsnoka, és ideiglenes székhelye a rakoncai plébánián működött.
  • 1944 - december 29-én  Palást, felszabadult a németek megszállása alól, az orosz hadsereg által.
  • 1945 - január 20-án aláírt  fegyverszüneti megállapodás szerint, Magyarország újra elvesztette területének  jelentős részét, így a Felvidéket is. Falunk  Palást, ismét  Csehszlovákiához tartozott.
  • - a  Beneš-i dekrétumok  magyarellenes  politika lecsapódásai, már az év elején éreztették hatásukat. Április elején az államvezetés  betiltotta  a templomban a magyar nyelvű  misét, szertartást  és éneket. Megszüntette a magyarnyelvű elemi iskolát,és 1950-ig csak szlováknyelvű kissebségi iskola működött a faluban. (most bádogosműhely) A falu bírója csak szlovák nemzetiségű személy lehetett. Így Cúth József  leváltásával, ifj.Ján  Žiga betelepült szlovák ember lett, Palást falubírója.
  • - április végén ismét halált  követelt, egy meg  nem talált  akna a Hitlen árokban. Fűzfavessző szedése közben  Lendvai József falusi lakos aknára lépett, ami felrobbant. A műszaki csapat egységei még májusban  is több tányéraknát találtak az árkokban, és tisztították meg a Rakoncára vezető  út környékét is, szerencsére áldozatok nélkül.
  • - május 8 a II.világháború vége volt. A háborúban sok palásti lakos is életét vesztette. Köztük volt 2 partizán, 42 katona és 27 civilszemély is. A környékbeli  harcokban 40 orosz, 19 német és 3 magyar katona vesztette életét.
  • - A háború végeztével a falunkban is megalakult a Helyi Nemzeti Bizottság. Az elnöke az addig szolgált falubíró, ifj.Ján Žiga szlovák ember lett.
  • - május 9-én a Helyi Nemzeti Bizottság parancsára  este fél hattól - hatig a  templom megmaradt harangjaival  harangozni kellett, és ezzel a lakosságnak a tudtára adni, hogy a háborúnak vége van. Csehszlovákia felszabadult végre a német megszállás alól.
  • - június 10-én a plébánost Bartal Ráfaelt, letartóztatták Ipolyságon, 2 hónapig.A palásti templomban a helyettesítést a felsőtúri plébános Kovács Mihály végezte. A templomon a sérült tornyot, tetőt és ablakokat, a faluban élő szakemberek, igyekeztek megjavítani.
  • -  nyarán volt a falu szülötte, Weiss János felszentelt kispap első miséje a palásti templomban.
  • 1945 - Karácsonyán, a faluban élő  kisszámú szlovákajkú lakosok, kérték a plébánost az éjféli mise szlovák nyelven történő elvégzésére is.Bartal Ráfael pap és Varsányi István kántor ellenezte a szlovákok kérését, így az  éjféli mise csak magyar nyelven végződött. Ez éjjel ismeretlen valaki kövekkel betörte a plébánia egyik ablakának üvegeit.
  • - Nagykarácsony reggelén 8 órakor a papot, kántort és a harangozót  a helyi csendőrlaktanyában letartóztatták. A misére érkező falusiak tömegesen a csendőrlaktanyához vonultak, háborogva, követelték a letartóztatott  személyek elengedését. Ünnepnap révén  a csendőrök  látván a tömeget, így elengedték a templom 3 szolgáját. A következő napokra katonaságot hozattak a faluba, és estétől reggelig kijárási tilalmat rendeltek el. Ez időben nem volt szabad az utcán járni-kelni, sem a házakban világítani. Egy éjjel mégis újabb ablaküvegeket törtek be a parókián.
  • - december utolsó szombatján, falubeli magyar újpár esküvője volt a templomban.A lagzijuk a főtéren  Csányi Vince  kocsmájában volt. A vendégek ettek, ittak, jól mulattak, mígnem  estefelé megjelentek a csendőrök és a katonák a lagziban.Pimaszul elfoglalták a vendégek asztalait,székeit. Kikövetelték a gazdasszonyoktól az ő kiszolgálásukat. Megvacsoráztak  és a muzsikusoktól szlovák muzsikát és nótákat kértek.A meghívott lakodalmi vendégek a félelmükben mind hazamentek. Ez volt a vissza-vágó a szlovákok részéről, az elutasított, nem szlováknyelvű éjféli mise miatt.
  • 1946 - január 4-én, azon falusi magyar férfiakat, akik megjelentek a csendőrségen Karácsony napján, s követelték a pap, a kántor, és a harangozó elengedését, összeszedték a csendőrök.Teherautókon a  Korpona melletti  kőbányába szállították őket kényszermunkára, ahol már több magyar ember dolgozott. Egy hónapi kényszermunka után valamennyiüket elengedték,és hazamehettek, mert a követelésüket vizsgáló bizottság nem találta őket bűnösnek, vétkesnek.
  • - tavasszal, a környékünkön  meghalt és eltemetett  orosz katonákat  kiásták, kb.40 sírhelyet, majd a párkányi  és a zólyomi közös temetőkben lettek újra eltemetve.
  • - ez évben a Helyi Nemzeti Bizottság új elnöke ifj.Ján Boháč lett.
  • - az év folyamán, a háborúban megrongálódott családi házakon,épületeken keletkezett károk kijavításán dolgozott a falu apraja-nagyja.
  • - a reszlovakizáció éve volt.Kijelölték és összeírták azon magyar családokat,a csehországi kitelepítési  kényszermunkára, amelyek a rendszer kényszere ellenére sem, iratkoztak át szlováknak.
  • - a magyarok lakta  falukban, így  Paláston is, kötelező szlováknyelv  tanfolyamot szerveztek a magyar lakosok részére. Erre a célra kétnyelvű  magyar-szlovák nyelvfüzetek lettek szétosztva a magyar lakosság körében.
  • - december 16-án este a katonaság körülzárta a falut,és megkezdték széthordani a kitelepítési parancsleveleket. Másnap orvosi vizsgálat  volt a kocsmában. Hétfőn a teherautók a kijelölt  családokat felrakták, és elszállították a legközelebbi  vasútállomásra. A családok  tovább szállítása marhavagonokban történt, télnek idején, még -25, és -28 fokos hidegekben is.
  • 1947- január 6-án az év úgy kezdődött, ahogy az öreg végződött. Az ünnepek után máris jött a második kitelepítési hullám. A községből 122 magyar család volt kijelölve.
  • - ez évben tovább  folytatódott  a reszlovakizáció. A magyar  lakosságot fenyegették a kitelepítéssel, ha nem íratkoznak át szlováknak. Sokan félelmükben aláírtak, csak ne vigyék őket el idegenbe, és maradhassanak  itthon, a szeretett falujukban.
  • - a Helyi Nemzeti Bizottság új elnöke Mikuláš Martinik lett. Bár szlovák ember volt,de lelkiismeretesen fellépett a kitelepítendő magyar családok miatt. Sikerült neki kiharcolnia, hogy csak a férfiakat vitték el  kényszermunkára, a családtagok, a nők és gyerekek maradtak.
  • - február 10-én a párizsi békeszerződések aláírásával  hivatalosan is befejeződött  a II.világháború. Csehszlovákia és Magyarország egyeséget kötött a lakosságcseréről.
  • 1948 - a  Magyarországra való kitelepítés keretén belül, több palásti családnak kellett önként vagy kényszerből elhagyni a falut. A februári győzelem után a hatalomra kerülő kommunista párt vetett véget a kitelepítéseknek. A párt fellépésére a lakosságcsere is megszűnt az országban.Csak az áttelepülésre önként jelentkezők hagyták el Palástot. (Bartal Ráfael plébános,Csányi Vince kocsmáros, Kis Pál, Bábel Sándor üzletes ) Varsányi István  iskolaigazgatót,és ifj.Piacsek Lajos tanítót, kitalált vádak alapján akarták letartóztatni, de még előtte az éjjel, sikerült nekik Magyarországra szökni.
  • 1948 - júniusban az egyházhatóság megtiltotta  Bartal  Ráfael plébános úrnak, a további szolgálatát Paláston. A lakosságcsere keretén belül Magyarországra települt át.
  • - a távozó plébánost a felsőtúri Kovács  Mihály esperes-plébános  helyettesítette.
  • - júniusban volt a palásti templom előtti téren a felszentelt kispap Matyó József első szentmiséje tábori mise keretén belül. A misén a falu magyarjai mind megjelentek, és ünnepeltek.
  • 1949 - januártól Kovács Mihály esperes volt, októbertől pedig Kátai Imre lett a falu plébánosa.
  • - a faluban megalakult az első futballcsapat. Az első mérkőzések egyikét a temető alatti legelőn kialakított pályán játszották a középtúri vendégcsapattal.
  • - december 18-án megalakult a CSEMADOK  falusi  alapszervezete ( csehszlovákiai magyar dolgozók kultúregyesülete ) A helyi szervezet első elnöke Pásztor János, alapító tagjai pedig Antal Gyula, Kiss István (Berec) Pásztor József, és még 25 palásti magyar ember volt.

 2023 - összeállítota és lejegyezte Kiss Gyula